`

A magyar élelmiszer-külkereskedelem pozitív szaldójának megtartása a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése nélkül nem lehetséges. Továbbá érdemes figyelni az egyes célpiacok specialitásaira is – derül ki az OTP Agrár elemzéséből.


A hazai élelmiszerpiacon az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett az import termékek aránya, és ma már megközelíti az összes forgalom 25-30 százalékát. Jelentős a külföldi élelmiszer súlya a hazai fogyasztásban, méghozzá olyan mértékű, amely meghaladja a választékbővítés által indokoltat. Ennek oka azonban döntően nem az, hogy gyenge minőségű külföldi termékek árasztják el az országot, hanem az, hogy egyes területeken nem vagyunk versenyképesek a külföldi termelőkkel szemben.

Az import élelmiszerek fogyasztási aránya reálisan mintegy 20 százalékos szintig mérsékelhető. Ennek fontos hozadéka, hogy ezzel az aránnyal a belföldi piacon közel 10 százalékos keresletbővülést tapasztalhatnánk a hazai előállítású élelmiszerek iránt. Ez sem elhanyagolható növekedés, de ennél jóval nagyobbak a lehetőségek a külpiacokon! A magyar export összetételét vizsgálva látható, hogy az élelmiszergazdasági kivitel szerkezeti problémákkal küzd. 2016-ban a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének 31 százalékát a feldolgozatlan termékek adták, a másodlagos feldolgozottságú termékek aránya pedig csupán 39 százalékot tett ki annak ellenére, hogy 2012 után a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kivitelének aránya csökkent. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta 30 százalék körül alakul, és 2016-ban is éppen ennyit ért el. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek kivitelének növekedése áll. Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, vagyis a minél szélesebb körben történő értékesítésnek. Az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra tudjuk szállítani. A feldolgozatlan áruk nagy aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető.

Az exporttal ellentétben az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó. Az elsődlegesen feldolgozott termékek a behozatal harmadát, a nyersanyagok csak a negyedét teszik ki. Ez az arány viszonylag állandó, az importszerkezetben alig történt elmozdulás 2016-ban a megelőző évhez képest. A feldolgozatlan termékek aránya 25-ről 24 százalékra mérséklődött, a magas feldolgozottságú termékek aránya 46-ról 47 százalékra nőtt, míg az elsődleges feldolgozottságú termékek részesedése (29 százalék) változatlan maradt.

A fentiekből következően a valódi gondok akkor rajzolódnak ki, ha magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi egyenleget feldolgozottsági fok szerinti összetevők alapján vizsgáljuk. Ekkor megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmének pozitív szaldójában még napjainkban is a feldolgozatlan mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározóak. 2016-ban ezek biztosították az aktívum 44 százalékát. A 2010. évet követő időszakban emelkedő tendenciát mutat a másodlagos feldolgozottságú termékek egyenlege, de ezek az aktívumnak még így is csak egynegyedét adják. Ráadásul az aránynövekedésnek fő magyarázata nem a „hagyományos” élelmiszerek, hanem a bioetanol, a hobbiállat eledel és egyéb ,,non food" termékek kivitelének bővülése.


A részletes elemzés itt olvasható.


(OTP Agrár)

 


Az agrár- és élelmiszergazdaság a magyar gazdasági növekedés fontos összetevője

Kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben a fiatalok megnyerésére, hogy minél többen válasszák ezt a pályát - mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Szent István Egyetem Szenátusának tanévzáró ünnepi ülésén, Gödöllőn.
Nagy István a Szent István Egyetemet a hazai agrárképzés kiemelkedő felsőoktatási intézményének nevezte, amely a magyar agrár- és vidékfejlesztési ágazat számára évtizedek óta biztosítja a szakember-utánpótlást. A tárca minden lehetséges eszközzel támogatja azt a szándékot, hogy a Szent István Egyetem a Kárpát-medencei magyar oktatási és gazdasági tér nemzetközi súlyú „tudásközpontjává” váljék- húzta alá.
Hazánkban a mezőgazdasági dolgozók mindössze 3 százalékának van felsőfokú végzettsége, ez pedig rendkívül alacsony arány, hiszen az agrár- és élelmiszergazdaság a magyar gazdasági növekedés egyik fontos összetevője. Nagy István megjegyezte, a földművelésügyi tárca az eddiginél sokkal ésszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozik. (FM)


 

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám