Gabona- és édességipar

A legszennyezettebb termék Európában a brokkoli volt – állapította meg legfrissebb jelentésében Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Az élelmiszereke vizsgálatában Magyarország is részt vett.


Az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) április közepén közzétett jelentése. A minták 2,8 százaléka nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak, ami arányát tekintve nem sok, összesen viszont 2366 darab terméket jelent. A „tisztának” (vagyis vegyszermentesnek bizonyult) élelmiszerek a vizsgált mennyiség 53 százalékát tették ki.
Ugyanakkor a termékek mindössze 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert itt találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt. Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.

Mivel a termékek 97 százaléka elfogadható mértékben volt szennyezett, illetve egyáltalán nem tartalmazott (kimutatható mértékben) növényvédő szereket, a hatóság szerint a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat továbbra is alacsonynak mondható Európában. Aggasztó viszont, hogy az élelmiszerek 28 százalékában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték. Ráadásul bizonyos termékek jócskán eltértek a fenti átlagtól, a szőlő esetében például 77 százalékos volt a szennyezettségi arány, és 58 százalékos a többszörös szennyezettségé.

Olyan is előfordult, hogy egyetlen – Törökországból származó – szőlőmintában 19-féle szer volt kimutatható kisebb-nagyobb arányban.
A legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Sri Lanka. Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából.

A glifozát hatóanyagot 22 országban, 5329 növényi termékben keresték. A lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgó-magvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében.

A vizsgálatot az EU-tagállamokban, valamint Norvégiában és Izlandon végezte el az EFSA, több mint 84 ezer mintán. Összességében 220-féle vegyszert találtak a termékekben. Az áruk 69 százaléka Európából származott, 5 százalék, vagyis 4146 minta esetében viszont meghatározhatatlan volt, honnan érkeztek. A legtöbb mintát a németek elemezték (18 586 termék), de Magyarország is kivette a részét a munkából (2644), bár ennek csaknem kétharmada hazai terméket jelentett.

A teljes jelentés itt olvasható: http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/170411



(forrás: Agrarszektor.hu/efsa.europe.eu)


Rovarölő szerrel szennyezett újhagyma

Klórpirifosz rovarölő szer jelenlétét mutatta ki határérték feletti mennyiségben olasz származású újhagymában a NÉBIH laboratóriuma - közölte a NÉBIH április 24-én. A mért növényvédőszer-maradék mennyiség nem jelent akut egészségügyi kockázatot. A mintát egy vasvári SPAR boltban vette a hatóság. A termékben 0,45 mg/kg mennyiségben (határérték: 0,05 mg/kg) mért klórpirifosz rovarölő szert mértek. A hatósági eljárás folyamatban van.


Megerősödő fogyasztói magatartás

Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amelyet megvásárol – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Gödöllőn, a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című vasárnapi konferencián. Szerinte egyre többen figyelnek arra, hogy amit megvásárolnak, az élelmiszer-vegyipari termék-e vagy éppen arra, hogy kockázat lehet a GMO.
A miniszter kitért arra, hogy vannak olyan felfogások, amelyek szerint a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszertermelés az elsődleges feladata, hanem a környezetvédelem. Mint mondta, a középutat kell megtalálni, mert biztosan lehet úgy termelni hagyományos módszerekkel eredményesen, jó minőségű élelmiszert előállítva, hogy a környezetet se terheljük és a foglalkoztatást is biztosítani tudjuk. Beszélt arról is, hogy ha az EU nagyon megszigorítja az élelmiszer-előállítás feltételeit, akkor ezek a termékek sok esetben a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk, a termelést kiszervezik Európán kívüli területekre. (MTI)




Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok