Bár kevés volt idén a méztermés a kelet-európai országokban, még sincs kereslet a magyar mézre Európában. Nyomottak az árak, akadozik a felvásárlás – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy nincs kereslet a magyar mézre – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette, a magyar exportcégek egy része egyszerűen nem vásárol, aki pedig mégis, olyan árszinten kénytelen megvenni a magyar méhészek mézét, amelyen a termelők nem képesek fenntartani a vállalkozásaikat.
A szakember szerint ez nem kizárólag magyar, hanem általában európai probléma, és főként azokat az uniós tagországok méhészeit sújtja, ahol a belföldi méztermelés meghaladja a fogyasztást.
– Jellemzően Kelet-Európában, valamint Spanyolországban termelik többszörösét a belső fogyasztásnak, emiatt ezeken a helyeken kénytelenek a mézet alapanyagként értékesíteni a világpiacon, de ez lényegében egyenlő az Európai Unió mézpiacával, ami viszont nagyon komoly problémákat okoz – magyarázta Bross Péter.
Megjegyezte, az áruházláncoknál pedig csak az ár számít, a minőség nem, így harmadik országokból származó mézekkel ki tudják elégíteni azt a 200-220 ezer tonna éves mézszükségletet, amihez nem kell az Európában termelt méz. Bross Péter szerint egyértelmű, hogy „ma a kínai és ukrán méz tartja sakkban a világ nagyban értékesítő méhészeit". Mindeközben sem idehaza, sem a többi kelet-európai országban nem lehet túltermelésről beszélni az idei évben.
(forrás: Infostart.hu)